Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Dysgraphia

2009.03.27

 

 

Fogalma:

Az írás zavara. Megkülönböztetünk:

    a) alaki és/vagy

    b) tartalmi dysgraphiát.

 

Tünetei:

Alaki dysgraphiáról akkor beszélünk, ha elsősorban az írás kivitelezésével van probléma. A gyermekeknek nehézséget okoz a vonalközbe írás, betűméretei változóak. Hasonló vonalelemeket tartalmazó betűk alakításában bizonytalan, téveszti azokat, ebből adódóan gyakran átír, radíroz, vagy újrakezd. E tünetek eredményezik azt, hogy a pedagógus gyakran azt írja a füzetre, hogy "Rendetlen!" vagy "Olvashatatlan az írásod!" "Gyakorolj!" stb. A szülő pedig otthon vagy kiradíroz(tat)ja az addig leírtakat vagy kitépi a füzet lapját, hogy kezdje újraírni a gyermeke a házi feladatot, vagy másolja le az iskolában írottakat.

Tartalmi dysgraphia akkor jön szóba, ha a gyermek akár nagyon szép külalakkal írhat is, de ha elolvassuk, tele van hibával. Fontos tudni, hogy ezek a hibák nem egyszerűen helyesírási hibák, amiknek a szabályait meg kell tanulni az évek során, majd aztán alkalmazni illik azokat (pl.. j-ly, hangzók időtartamának jelölése, hasonulás stb.) A dysgraphiára jellemző tartalmi tünetek közül sokszor maradnak ki  betűk, vagy szótagok, felcserélődhet a betű - vagy szótag sorrend, lemarad a szó eleje vagy vége, a szótövet és a toldalékot szétírja, azaz különírja egymástól. Nagyon nehezen fogalmaz, gondolatait írásban nem, vagy nagyon nehezen képes kifejteni

 

 A disgraphia főbb tünetei:

 

1. Az írómozgásra vonatkozó tünetek:

     - A legtöbb disgraphiás gyereknek rossz a kézügyessége.

     - Merev kéztartással, görcsös ceruzafogással, rossz vonalveze-

       téssel és szabálytalan betűkapcsolással írnak.

     - Írásuk olvashatatlan és csúnya.

     - Írástempójuk lassú.

     - Betűtévesztéseket követnek el (főként a hasonló írásmozdulattal

       kezdődő betűket tévesztik. (pl.: f-l)

 

2 Tartalmi hibák:

     - Helyesírási készségük jóval elmarad az intellektusuk alapján

       elvárhatótól: súlyos helyesírási problémáik vannak. (pl.:egybe

           illetve különírás, hosszú-rövid magánhangzó- és mássalhangzó pá-

      rok meghallása, mondatvégi írásjel, mondat elején nagybetű,

      mondatközi írásjel, ly-j stb.)

    - Rendszeresen lehagyják az írásjelet a magánhangzókról (pl.á - a)

    - Kétjegyű mássalhangzó helyett egyjegyűt írnak (pl. sz - s, gy -g)

    - Betűkihagyásokat (pl. alma - ama) betűtoldásokat (pl.krumpli - 

      kumpli) és betűk sorrendjének fölcserélését (kártya - kátyra) is

     megfigyelhetjük.

    - Gyakran - főként a hallási hasonlóság alapján - értelmetlenül

      ják le a szavakat.

    - Súlyosabb esetben a szótagok sorrendjének fölcserélése

      (vakáció - vacikáó), a szótag megduplázása ( vakáció -vakákáció),

      és szótagkihagyások ( vakáció - vakáó) is előfordulnak.

    - Kihagynak szavakat a mondatból.

    - Szétírják a szavakat (pl. isko la, lá mpa)

    - A toldalékot különírják a szótól (pl. ház ban), vagy a következő

      szóval írják egybe (pl. banlakik), vagy elhagyják. ( pl. A fiú a 

      ház lakik.)

      - A szavakat és/vagy mondatokat egybeírják. (pl. Akutyaugat.)

  

 

Linkajanló:

www.beszed.hu

www.tanulasmodszertan.hu